1910. november 21-én született Both Béla, a Szomszédok tévésorozat közszeretetnek örvendő tanár bácsija, A tanú című film kevésbé közszeretettel övezett Bástya elvtársa. Both Béla tehát 90 éves. Bár népszerűségét film- és televíziós szerepeinek köszönheti, a színháztörténetbe mégis színigazgatóként vonul be. Nyugdíjba a Nemzeti Színház éléről ment
1971-ben. Előtte a Madáchot igazgatta. Annak előtte - hogy az időben visszafelé menjünk - a debreceni Csokonai Színházat. Még korábban a Népművelési Minisztérium színházi főosztályát vezette. De volt az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője is. 1955-ben az Állami Faluszínház főrendezője, 1947—1949 között (tehát az államosításig) a szegedi Nemzeti igazgatója. Dobálta a káderpolitika szeszélye az ország egyik feléből a másikba.
Nem mondható nyugalmasan eltöltött életnek. S akkor még csak arról a két évtizedről esett szó, ami nyugdíjba menése előtt történt. Korábban már jócskán kivette részét a magyar színház életéből.
Színészed kezdetein Krüger Aladár Mozdonyok, ha beszélgetnek című irredenta verse elszavalásával arat sikert. Beiratkozik a Színiakadémiára. Nagy Adorján, Hettyei Aranka, Góth Sándor növendéke. Tizenhét osztálytársa közül négyen maradnak a pályán. 1932-ben diplomázik. Sebestyén Mihály színésznek, rendezőnek, színházi titkárnak, könyvtárosnak szerződteti.
A miskolciak nyári állomáshelyén, a gyulai faszínkörben ő vezeti a bohém Sebestyén helyett a társulatot. Még a színiiskolában feleségül veszi pályatársnőjét, Móricz Lilit, ő az író kisebbik, színésznő lánya. Both közvetít Móricz drámaírói ambíciói és Németh Antal azon vágya között, hogy megszerezze Móriczot a Nemzetihez házi szerzőként. „Az én Béla fiam nem nyugszik, míg a Nemzetivel össze nem boronál” - írja kacérul vonakodó-kínálkozó szerzőként Móricz NémethAntalnak 1936. január 12-én kelt levelében. Ha Hevesinek akkora sikere volt a Légy jó mindhaláliggal, Németh doktor bemutatja a Forr a bort, a regényfolytatás dramatizálását. Németh elkergeti rendezőit (elsősorban a becsvágyó Horváth Árpádtól szabadul meg). Néhány fiatal (Both, Major Tamás, Siklósi Iván és Abonyi Géza színész öccse, Tivadar) elaltatja gyanakvását: rájuk bízza rendezései színészekben való kivitelezését, játékmesteri feladatkörrel. Herczeg Ferenc Utolsó tánc című Kékróka-utánfutó társalgási semmitmondójánál meg sem jelenik a rendező, csak a játékmester van a fedélzeten. Both jutalmul kapott legelső önálló rendezése, a dán Eric Sóya Ki vagyok én?, a vásári mutatványosbódéban lebonyolított szatirikus lélektani misztériumjáték roppant sikerré lesz (1936). A Margit-szigeten Babay József-Buday Dénes Nótaszüretét rendezi (1938), meg Bókay János Bajor Gizi mértéke után készült bravúrszerepdarabját (Négy asszonyt szeretek, 1940). Joe Eszterhas amerikai forgatókönyvíró papájának, az ébredő magyar Eszterhás Istvánnak a XIII. században játszódó drámája, a Döbrönte kürtje kerül Both vezényletével színre a Nemzetiben (1940). A címszerepet Kiss Ferenc játssza. Á gótikus díszleteket gróf Batthyány Gyula tervezi. Both szerényen szolgálja a nemzeti színházi dúcét. Németh Antal neve alatt is rendez (például az Ahogy tetsziket, Arisztophanész Madarak című vígjátékát 1938-ban, az Aszlányi Károly átdolgozta ifj. Dumas Sándor: Á nők barátját szintén 1938-ban).
Várkonyival, Tapolczay Gyulával átmegy Pünkösti Andor megnyíló Madáchába. Bothnak nem ízlik Pünkösti mellett az, amit Némethnél jól tűrt: nem óhajt névtelen másodhegedűs lenni. Beáll a Bánky fivérek keresztény vállalkozásába. Vitéz Bánky Róbert, az Új Magyar igazgatója színháza mellett negyventagú cseretársulatával ellátja a debreceni Csokonai
Színházat. Both itt színpadra állítja a Donna Dianát; megrendezi a Tragédiát Debrecenben (Ádám: Gáti József, Lucifer: vitéz Bánky Róbert, Éva: Hamvay Lucy), Miskolcon (Kiss Ferenccel Lucifer, Hotty Évával Éva, Tery Árpáddal Ádám szerepében). Vitéz Bánky továbbá elnyeri a szegedi városi színház igazgatását is, de mivel színházat helyből kell igazgatni, rábízza a direkciót Ihász Aladárra (1886-1960), főrendezőnek pedig megteszi a Színészkamarából kizárt Both Bélát, mivel gondol már a politikai változásokra, és bebiztosítást keres a németek elvesztette háború utánra. Both Bélát besorozzák Pesten, Szegeden leteszi a katonai esküt, majd bujkál. 1945. január 6-án kijön a menedéket adó pincéből, elmegy a Nemzetibe jelentkezni. Néhány napig ott alszik az egyik öltözőben. Beveszik a színházművészeti tanácsba. Ráosztják az Izabella téri Magyar Színházat, alighogy elmúlt 35 esztendős. Az eredeti kiírás Ifjúsági Színháznak nevezi, jelezve, milyen
funkció betöltését várják el az új szerveződéstől. Both tőke nélküli magán- színházba kezd. Igaz: a Magyar Színház éppen foglalt, a kibombázott Nemzeti játszik ott. A Rákóczi út-Körút kereszteződésénél lévő épületének tatarozásáig Both Béla ifjú csapatával a Városliget peremén játszik, a volt Féld Színházban próbálkoznak Emst Tollerrel és Bertolt Brechttel.
Anyagilag fenntarthatatlan a Magyar Színház. Visszamenekül a Nemzetibe. Déry Tibortól Hemingwayig rendez mindenfélét. Újra színpadra viszi Madách Tragédiáját. Utoljára rendezi meg. Utoljára rendezheti meg a Nemzetiben bárki is a következő nyolc évben. Madáchot kitiltják az ország valamennyi színházából.
Ma már nem rendez. A televízióban leállt sorozata. Both Béla ma már csak színházban látható. A nézőtéren. Rendre megjelenik a bemutatókon. A színháztól nem lehet menekülni.

Népszabadság, 2000. november 21. szám