Kamaszkoromban minden könyvét úgy olvastam, mint gyerekként Vernét, aztán Jókait, Mikszáthot: egy ültő helyemben, sokszor reggelig. Szerettem a történeteit; az „Egyszer volt szerelem" lopta a szívembe Sopront, amit azelőtt sose láttam; a „Ködlámpa", a „Légszomj", az „Ördög a falon" és a többi regény elbukó-feltápászkodó hősei engem is formáltak, gazdagítottak.
Már akkoriban hallottam ugyan, hogy „gyanúsan” sikeres, az ilyennek semmi keresnivalója a Parnasszuson. „Jobb körökben” illő volt fanyalogva ejteni a nevét. „Lektűrt” ír, „kommersz”, ma is ez a „szakértők” mintaszövege. Több mint tízmillió példányban vettük meg eddig a könyveit, ez a tény talán érdemel némi figyelmet. Ilyen sok műveletlen, rossz ...

1971-ben meglehetősen borúsan mutatja be a Nyugati-pályaudvart a Tükör riportere. Éppen az idén újul meg az pályaudvar, jövőre ha elkészül megnézhetjük, hogy mi maradt meg az ötven évvel ezelőtti dolgokból.

Egy forintért enyém ez az üvegcsarnok. Amikor a tányérsapkát, karszalagot viselő kapustól peronjegyet kérek, meglepődve néz rárn. Ritka vendég lehetek. Előveszi a tömböt, letép egy cédulát. A szabályok szerint utast váró, utast kísérő e jegy nélkül nem léphet be a Nyugati-pályaudvarra.
— Hányadik jegyet adja?
— Az elsőt — mondja a kapus, de nem biztos, hogy komolyan beszél. Tíz forintból nem tud visszaadni. Üres a kassza, a zsebéből kotorássza a pénzt.
Márványtábla hirdeti: százhuszonöt évvel ezelőtt innen ...

Maholnap 45 esztendeje már, hogy elszegődött a szigeti góliát mellé. Ennyi idő ezernyi emléket ébreszt, s a fehér bajszú, délceg öregember, a margitszigeti víztorony őre, a jubileumra készülő Fekete Antal úgy beszél a toronyról, mintha eleven barát, kedves, közeli rokon lenne.
— 1911-ben épült, soha komoly baja nem volt. De az ostrom alatt ellőtték egyik oszlopát. Nagy súlyt, 220 tonnát tart egy-egy oszlop. A golyó elszaggatta a vasvázat. Kihevertük. Harmincöt méter magasan kezdődik a víztartály, 57 méter magasan van a torony csúcsa. Mikor besüt a nap a hatszáz köbméteres tartályba, s csillog a tiszta zöld víz, az nagyon szép. De az ostrom alatt a tartályt is szétlőtték. A hasadékokon át láttam a várost, mintha ablakon ...

Többnyire mi, nők felelünk a  családi költségvetésért.
Hogy miért éppen ránk hárulnak a pénzügyek, nem szoktuk firtatni,így alakult.
Van azonban egy másik kasszánk, nevezetesen az Országos Takarékpénztár. És itt már milliók, milliárdok forognak. Szintén jobbára női kézen.

Könnyű munka?A bank és pénzügyi szakmát Nyugaton férfiak uralják. Hajdan nálunk is így volt. Ma az OTP 10 500 alkalmazottjának mintegy 90 százaléka nő.
Kérdezzük meg tőlük: miért alakult ez így?
— A „fickók” nem szeretnek ennyit dolgozni.
— Ezen sosem gondolkoztam.
— Kulturált munka.
— Mégis más, mint a harisnyaüzletben...
— Tudok gépelni, beszélek egy kicsit németül. Itt mindkettőt tudom használni.
— Híres emberek is megfordulnak ...

Terjed az automata üzlet. A múlt év végén 600 árusító automata gép volt az országban ebből 430 — vagyis az egész gépállomány 71 százaléka — az Utasellátóé.
1970-ben az Utasellátó Vállalat automatái 19 millió forint értékű árút „adtak el”.Az Utasellátó Vállalat a Vittenborg dán automata gyárral szerződést kötött újabb automata üzletsorokra. mert az edensei gyár gépei az eddigi tapasztalatok alapján megfelelnek a hazai használat feltételeinek. A korszerű gépek felállításával az idén már 30 pályaudvaron éjjel-nappal árusít az Utasellátó.

De nemcsak a pályaudvarokon, hanem hat balatoni kempingben is automaták léptek az üdülök, a turisták szolgálatába, sőt az árusító automaták megjelentek a gyárakban, az ...

Bizony ez nem is kihalófélben levő szakma, hanem valójában már majdnem kihalt, hiszen tízen sem vagyunk az országban, akik ezt csináljuk... — állítja Gulyás Béla egri gyertyaöntő. És gyorsan hozzáteszi: ő is csak „mellékállásban” készíti a gyertyákat, 1973 óta. Műszerész a végzettsége, szellemi munkát igényel a beosztása, a ˝fő állása”; és ezt egészíti ki a gyertyaöntés fizikai munkájával.
Délután három óra előtt hazaér, akkor megebédel, átöltözik és máris siet a műhelybe: a sokat szolgált öreg mártó- és öntőszerkezetei közé. Aztán estig pepecseget a gyertyákkal — mert azok bizony, igen lassan készülnek. És így megy ez nap mint nap; szeptembertől április végéig. Aztán, amikor már a műhelybe erősen ...

Skála Metró, 1984. május 2-a, reggel fél nyolc. Bár a régóta várt áruház csupán nyolc órakor nyitja meg kapuit, a tömeg már a Marx tértől a Jókai utcáig ér. Acélkorlátokból összeállított kordon veszi körül a csillogó épületet. Úgy tűnik, mintha a fél Budapest itt adna egymásnak randevút; sokan szabadságot vettek ki, csakhogy bejussanak az új Skálába.

Hiába hangzott el többször a sajtóban, a televízióban, a rádióban a felhívás — az áruház egy hét múlva is ugyanazt a választékot kínálja, mint az első napokban —, az érdeklődők rohamát nem sikerült elkerülni. Igaz, ez nem érte meglepetésként az áruház dolgozóit. Annak ellenére, hogy a Marx téri bevásárlóközpont eladótere fele a budai Skáláénak, a ...

Az első, a maihoz hasonlító golyóstollra az amerikai John J. Loud kapott 1888-ban szabadalmat. Eszerint több mint százéves volna a golyóstoll? Aligha.
Nézzük csak, mit írt erről a baden-badeni Fachzeitungban az ötvenes évek végén Goy Andor: Az évtizedek óta parlagon heverő golyóstolltalálmányt Bíró László pesti újságíró bányászta ki az elévült találmányok archívumából. Bíró menedzsere, Gellert Imre, a Rapid utazási iroda tulajdonosa közvetítésével megismerkedett Goy Andor műszerésszel, aki felfedezésével használható íróeszközzé tette a golyóstollat, fedezte szabadalmi bejelentésének költségeit, majd anyagilag is hozzásegítette őt dél-amerikai kivándorlásához.”
A kilencvennégy esztendős feltalálóval budapesti ...

1910. november 21-én született Both Béla, a Szomszédok tévésorozat közszeretetnek örvendő tanár bácsija, A tanú című film kevésbé közszeretettel övezett Bástya elvtársa. Both Béla tehát 90 éves. Bár népszerűségét film- és televíziós szerepeinek köszönheti, a színháztörténetbe mégis színigazgatóként vonul be. Nyugdíjba a Nemzeti Színház éléről ment
1971-ben. Előtte a Madáchot igazgatta. Annak előtte - hogy az időben visszafelé menjünk - a debreceni Csokonai Színházat. Még korábban a Népművelési Minisztérium színházi főosztályát vezette. De volt az Állami Filmgyártó Vállalat művészeti vezetője is. 1955-ben az Állami Faluszínház főrendezője, 1947—1949 között (tehát az államosításig) a szegedi Nemzeti ...

Zárva a kapu. Az udvarra, ahol a szerszám és tűzifát tárolják, nem mehetnek be "hívatlan vendégek".
Többmilliós érték nyilvántartása, bevételezése, kiadása, mázsánkénti, darabonkénti ellenőrzése férfiből is egész embert követel.
Az abonyi Kossuth Tsz-ben egy tizenkilenc éves lány, Jáger Ilonka végzi ezt a munkát, ö a szövetkezet főraktárosa, vagy ahogyan régebben nevezték volna: a kulcsárja.
Éppen leltároznak, amikor felkeressük.
— Két vagon — mondja a kislány, ceruzájával egy nagy halom gallyra mutatva.
Tovább indulnak. Ilonka szakértőén méregeti szemével az akác- és fűzfatuskó rakást, s amennyit ő mond, a bizottság tagjai egyhangúlag hitelesítik.
— Nagy felelősséggel jár ez a munka. Nem félt elvállalni? — ...

Bevallom, eddig csak annyit tudtam Felsőtárkányról, hogy egyáltalán a világon van. Hát akkor honnan tudhattam volna azt a szomorú szenzációt, hogy a 2742 lakosú bükkalji nagyközség egyszerre két országos rekord -büszke birtokosa" is?

Mi ez a két országos rekord?

Az első: Felsőtárkány lakossága — a SZÖVOSZ hivatalos statisztikája szerint — 1964-ben több mint 4 millió forintot adott ki a község három italboltjában különféle italokért. Durván számolva, így egy főre 1500 forint esik. Nos, ez a mennyiség az országos átlag háromszorosa!

A második: könyvvásárlásra ugyanennek a községnek a lakosai fejenként csak 6,30 forintot költöttek. Ez a mutató pedig az országos átlagnak csupán egyharmada!

Varga Sándornak, a SZÖVOSZ ...

1965-ben a Tükör újság  az év eleji számában a pestiek gyomrát és étvágyát veszi célba.

Kár volna tagadni, hogy a budapestiek nagyon szeretnek enni — sokat és jót. Vitatják. hogy ez restellni való dolog-e, vagy inkább ok a nemzeti büszkeségre, mint a sportsikerek sora. Én azt hiszem, ez inkább egészségügyi és természetesen gazdasági kérdés. Mert hát a sok jót meg is kell termelni. Szerepeljen itt két érdekes adat: 1963-ban a pestiek 150 millió forintot költöttek friss cukrászsüteményre és 198 milliót egyéb édességre. Ám 1964-ben (az év végi nagy forgalomra való tekintettel pontos adatot adni még nem tudunk), cukrászsüteményből, csokoládéból és cukorkaféléből mintegy 15 százalékkal növekedett a forgalom. Ennek alapján ...

Ezen az oldalon a tervek szerint a régi idők újságjaiban megjelenő cikkek gyüjtőhelye lesz.
Várom a régi 50-60-70-80-90-es évek újságaiból azokat a cikkeket digitális formátumba amit szívesen megosztanának az Olvasókkal. A képeket feltölthetik az oldalon, regisztrációt követően de elküldhetik az info@regiujsagok.hu címre.